Radu Miruță gazdasági miniszter ugyanis bejelentette: nem látja értelmét a külföldi turisztikai vásárokon való román részvételnek, ezért nem írta alá az ezekhez szükséges állami támogatásokat. Az ANAT (Országos Utazási Irodák Szövetsége) szerint ez a lépés gyakorlatilag végleges búcsút int az incoming turizmusnak, vagyis annak az ágazatnak, amely külföldi turisták révén devizát hozhatna az országba.

A Székelyhon.ro elemzése eközben egy másik problémára is rávilágít: a belföldi piac sem képes már megtartani a turisztikai szektort. A lakosság vásárlóereje csökken, az üdülési utalványok értéke az inflációval elértéktelenedik, és sok régióban – így Székelyföldön is – elmarad a célzott belföldi marketing. Ráadásul egyre több szállásadó számol be foglalási visszaesésről, miközben a fenntartási költségek növekednek.

Két válság, egy irányváltás – de merre tovább?

Egyfelől tehát a belföldi kereslet apad, másfelől a külföldi vendégek bevonzását szolgáló promóciós csatornák (vásárok, külföldi rendezvények, közösségi média, média-együttműködések) is elapadni látszanak. A szakma szerint ez stratégiai szinten is kérdéseket vet fel:

• Ha a belföldi turizmus gyengül, és az ország nem vonzza a külföldieket sem: milyen eszközökkel lehet életben tartani a szektort?
• Milyen hosszú távú következményei lesznek annak, ha Románia nem vesz részt a nemzetközi turisztikai kommunikációban?
• Lehet-e digitális eszközökkel teljes egészében pótolni a fizikai jelenlétet vásárokon, kapcsolati hálók és üzleti partnerek nélkül?

Az ANAT álláspontja szerint a vásárokon való részvétel nem opcionális: „olyan, mint a levegő – a hiánya nem azonnal fáj, de következményei kikerülhetetlenek.” A szervezet szerint egyetlen vásár elhagyása semmiképp sem spórolás, ha annak árát évekkel később a teljes láthatatlanság fizeti vissza.

Stratégia helyett kivonulás?

A szakma részéről megfogalmazott javaslatok szerint Romániának nem kivonulnia kellene a nemzetközi promócióból, hanem épp ellenkezőleg: célzott kampányokat, belföldi–külföldi mix-marketinget, saját nemzetközi turisztikai vásárt és digitális, valamint élő kapcsolatépítést egyaránt beépíteni a stratégiába. Az is elhangzott: legalább évi 30 millió eurós promóciós költségvetésre volna szükség, ha a cél 10 millió külföldi turista elérése – és vele milliárdos GDP-hozzájárulás.

Következtetés
A turizmus nem pusztán iparág – identitás, kapcsolat, lehetőség. Amikor egyszerre omlik össze a belföldi kereslet és halványul el a külföldi jelenlét, valóban kérdésessé válik: milyen jövőt szán Románia a turizmusnak mint gazdasági húzóágazatnak?