Holnap, október 27-én megkezdődik a téli időszámítás, ami azt jelenti, hogy hajnali 3 óráról vissza kell állítani az órákat hajnali 2 órára. Ennek köszönhetően ezen a napon egy órával többet alhatunk, viszont egy órával később is fekszünk le. A digitális órák és a telefonok automatikusan átállnak, de az analóg készülékeket manuálisan kell visszaállítani.

Az óraátállítás sokak számára megterhelő lehet, mivel időre van szükség ahhoz, hogy a szervezetünk hozzászokjon az új ritmushoz. Az átállás időtartama egyénenként változó; van, aki már néhány nap alatt alkalmazkodik, míg másoknak akár két hét is szükséges lehet. Az óraátállítás hatással van a szervezetünkre, mivel felborítja a külső és belső óránk közötti egyensúlyt, különösen az idősek, csecsemők és gyerekek számára jelenthet kihívást.

A tünetek között szerepelhet a fáradtság, alvászavarok, koncentrálóképesség csökkenése, ingerültség, étvágytalanság, a szívfrekvencia ingadozása és emésztési problémák. Az átállást segítheti, ha lefekvés előtt kerüljük a nehéz ételek, kávé vagy más élénkítő italok fogyasztását, valamint a képernyő nézését. A relaxációs gyakorlatok is hasznosak lehetnek, ha nehezen megy az elalvás. Érdemes egy hétre mellőzni a délutáni alvást, hogy éjszaka jobban tudjunk pihenni.

Az óraátállítás ötlete először a 18. században merült fel, Benjamin Franklin javasolta a nyári időszámítást. Az első óraátállításra az első világháború idején, 1916. április 30-án került sor a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Azóta több mint 70 ország alkalmazza az óraátállítást, és az Európai Unió 1996-ban egységesítette a szabályokat, amelyek minden év márciusára és októberére esnek.