Július 28-án sajtótájékoztatón számoltak be a parajdi sóbánya felszínén zajló legfrissebb munkálatokról és a veszélyhelyzet alakulásáról az Országos Sóipari Társaság (Salrom), a Maros Vízügyi Igazgatóság, valamint a kivitelező cég vezetői. A legfontosabb hír: sikeresen elterelték a Korond-patak vizét az újonnan kiépített bordázott csőrendszerbe, ezzel csökkentve az újabb beázás kockázatát.

Folyamatos vízfigyelés és geotechnikai ellenőrzés

Nicolae Soltuz, a Salrom beruházási igazgatója elmondta: napi rendszerességgel mérik a vízszintet. A sótartalma enyhén nőtt, tegnap 317 g/l volt. A szufóziós területek kiterjedése továbbra is észlelhető az észak–déli irányban, valamint a Dozsa-bánya körül.
A földmozgások figyelésére szolgáló szenzorok szerint a Dozsa-bánya környezetében 98 mm-es vízszintes, illetve 9 mm-es függőleges elmozdulás történt az eszköz telepítése óta.

Vízáthelyezés hajnalban, kényszerből

A patak elterelését hivatalosan tegnal reggelre tervezték, de a hirtelen megemelkedett vízhozam miatt már hajnalban 0,8 m³/s értéknél át kellett vezetni a vizet az új csőrendszerbe – közölte Soltuz. A szivattyúk technikai határa miatt ez elengedhetetlenné vált.
Ovidiu Ianculescu, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője hozzátette: jelenleg a Korond-patak vízhozama 0,2 m³/s, és ez teljes egészében a bordázott csöveken keresztül halad. A vízminőség ellenőrzése során nem tapasztaltak kritikus vezetőképességi értékeket: a Korond-pataknál nem haladta meg a 10 000 μS/cm, a Kis-Küküllőnél pedig a 4000 μS/cm határt. A vízügy és a tűzoltók most már elkezdték a szivattyúk elszállítását, hogy a kivitelező szabadon folytathassa a további munkákat.

315 millió lejes fejlesztés vár finanszírozásra

A Román Vízügy által megrendelt költség-haszon elemzés (CFO) elkészült, és az ABBA Mureș technikai bizottsága jóvá is hagyta azt. A tanulmány szerint öt lehetséges forgatókönyv közül az 5-ös változat tűnt a legéletképesebbnek: ez egy nem állandó víztározót és föld alatti vízelvezetést irányoz elő. A beruházás teljes költségét 315 millió lejre becsülik, a finanszírozás még várat magára.

Egyedülálló, kockázatos munkálatok

Paul Bejan, a kivitelező cég képviselője hangsúlyozta, hogy az elterelés technikai kivitelezése egyedülálló Romániában, és számos kihívással járt. A bánya alatt húzódó régi járatok térképezésének hiányában gyakoriak voltak a váratlan beomlások. A csöveket végül a jobb oldalon, a beomlás és vízbetörés helyszínén kellett elvezetni. Több ezer tonna követ és agyagot használtak fel a talaj stabilizálására.
A következő lépés egy biztonsági túlfolyó kialakítása lesz, amely extrém áradások esetén védi majd a rendszert. Emellett meglepetésként egy illegális szemétlerakót is találtak a bánya fölött, közvetlenül a lakott terület szélén, amit a lehetőségekhez mérten igyekeztek szigetelni.

Turizmus kizárva – a biztonság az első

A sajtótájékoztatón megerősítették: a munkaterület nem lesz látogatható, túraútvonalak sem lesznek a jövőben, mivel a bányatérségben továbbra is fennáll az omlás és a szufózió veszélye. Az előző években végzett, szakvélemény nélküli beavatkozások következtében a víz elérte a sót, ami a plafon elvékonyodását és beomlásokat okozott.
A kivitelezési munkálatok hátralévő része – elsősorban a beton szilárdulásának ideje miatt – várhatóan egy héten belül befejeződik. A szakértők szerint jelenleg a víz és a sóplafon között már nincs közvetlen kapcsolat, így a munkálatok új szakaszba léphetnek – a térség stabilizálása után dönthetnek a jövőbeli lehetőségekről, köztük akár az újrainduló sókitermelésről is.