728 x 90

Nyárádszeredában mutatta be legújabb előadását a Bekecs Táncszínház

Nyárádszeredában mutatta be legújabb előadását a Bekecs Táncszínház

Teltházas közönség előtt adták elő legújabb előadásukat a Bekecs Táncszínház és az ifjú Bekecs Néptáncegyüttes tagjai Nyárádszeredában.

A Bekecs Táncszínház, az Ifjú Bekecs Néptáncegyüttes közreműködésével mutatta be legújabb néptáncszínházi előadását, melynek a Nyárádszeredai Művelődési Ház adott helyet a Bocskai Napok alkalmával.

Az Orza Călin rendezésében bemutatott FORRÁS című előadást teltházas közönség fogadta.

Az előadásról ekképpen fogalmaz a Bekecs Táncszínház: „Az erdő mélyi tiszta forrás nem csak a vizek feltörési, felszínre kerülési pontját jelenti, hanem egy metaforikus jelentéssel is bővült: ma már a romlatlan, sallangmentes, hagyományos népi kultúrával rokonértelmű. A folyók nem csupán elválasztják, hanem össze is kötik egymással a partjukon élő népeket, nemzetiségeket közös táncalkalmakra, ünnepségekre teremtve lehetőséget. Minden nép a maga nyelvén énekli meg a víz testet-lelket frissítő hatását. Az előadásban látható táncok sora a közös forrástól indulva, az Erdélyben élő nemzetiségek által hosszú évszázadokon át megőrzött tánckultúra értékes lenyomatait követi.  A távoli múltból eredő, majd az egyre bővülő középkori és újkori táncrendek és műfajok népi változatainak fejlődése párhuzamosan zajlott az énekes és hangszeres zene fejlődésével. A kezdőkép konok lüktetése a táltoskori dobolást idézi, a következő képekben pedig az énekes kíséretű táncokon át az egyszerűbb hangszerelési – hegedű, gardony – felállástól a vonós hangszerek, cimbalommal kísért zenekari felállásokig érünk el. A legősibb táncformáktól, a kör és lánctáncoktól követjük a vízmedret, mely hamarosan az énekes kíséretű lánytáncok és cigánytáncok irányába kanyarodik, majd a késő középkorból ismert páros vonulós táncokon át, az egyre virtuózabb egyéni, szólisztikus férfi táncokon át vezet az újabb kori páros táncokig. Láthatunk tehát: őrkői pergetést, „bufázást”, énekes karikázókat, gyimesi kettős jártatóját és sirülőjét, bukovinai silladrit, mezőméhesi sireagot és de-a lungu-t, pacalkai haidau-t, mezőségi ritka fogásolást, ritka tempót, ritka magyart, bálványoscsabai csárdást, Enyed-környéki pontozót, szucsági invirtitát és fecioreascat, őrkői rományost, marosszéki forgatóst. A zárókép összefoglalóan mutatja be az Erdélyben élő nemzetiségek legjellegzetesebb táncait.”

A Bekecs Táncszínház közösségi oldalát követve lehet értesülni a következő fellépéseik időpontjáról.

Lehetőség van a Bekecs tevékenységeit támogatni a jövedelemadó 3,5%-val. Az adó felajánlható százalékával a Bekecs Táncszínház szórványprogramját van lehetőség támogatni, hogy előadásaikat a szórványtelepüléseken élő közönségréteghez is eljuttathassák. Továbbá azon pályázati támogatásokat szeretnék ezen összeggel kiegészíteni, amely az utánpótlás együtteseiket juttatja népi viseletekhez.

Fényképek: Bereczky Sándor