„Istennek hála, hogy ingadozó egészségi állapota ellenére, töretlen az alkotókedve és ilyen gyönyörűséges, egyedi kerámia dísztálakat fest! Isten éltesse és áldja meg Őt minden jóval, leginkább jó egészséggel,  örömteli alkotókedvvel, sok-sok szeretettel!” – adta hírül lánya, Józsa Judit.

Józsa János ősi fazekas családba született, 1942-ben Korondon. Szülőfalujában végezte el az elemi iskolát, majd tehetséges gyerek lévén Marosvásárhelyen, a Népművészeti Iskolában folytatta tanulmányait, melynek befejeztével hazatért Korondra, de csak 1060-tól dolgozik folyamatosan Korondon, mint fazekasmester.

„Minden lehetőséget megragadott, hogy ellátogathasson olyan múzeumokba, ahol a kerámiaművészeti és más ismereteit is gazdagíthatta. A környező falvakban gyűjtött edények formáját és díszítéseit rajzolta, elmélyülve a székely fazekasság hagyományaiba. Utazásai során átfogó mintarajz -, azaz székely és magyar motívum-gyűjteményt is összeállított.” – így írnak róla a Népművészet Mesterei.

1962-ben nősült meg, az akkor 17 éves székely Vajda Juliannát elvette el, aki kisbirtokos földművelő családból származott. Julianna azelőtt sohse rajzolt, festett, írókázott, amint azt a fazekas-családokban élő leányok, asszonyok tették, viszont férje mindnet megtanított neki.

Józsa János kisebbik fia, ifj. Józsa János viszi tovább a családban a fazekasságot. Lányuk, Judit kerámiaszobrászként, művészettörténészként a Magyar Kultúra Lovagja címben részesült, így méltán büszkék szülei rá is.

Józsa János munkája kezdete óta egy elvet tűzött ki célul: Csak tiszta forrásból! Ez a mottó olvasható a portajukon is. A fazekasmesternek 1979–1995 között több tucat egyéni kiállítása volt.

A változások után a Román Hagyományos Művészetek Akadémia tagjává választott fazekasmester mára már Európa-szerte ismert népművész lett. A Népművészet Mestere díjat 2020-ban kapta meg.

Fényképek: Józsa Judit, Szőgyéni Szilárd Ervin