Mesélj egy kicsit magadról! Hogyan kezdődött a gyöngyékszer-készítés iránti szenvedélyed?

A kézművesség iránti szeretetem még egészen kicsi koromban kezdődött, ugyanis édesanyám gyönyörűen kézimunkázik, és próbált engem is tanítani hímezni és kötni, de valahogy annyira nem kötött le. Aztán egyik karácsonyra a testvéremtől kaptam egy ékszerkészítő ajándékot, ami szerintem a legjobb karácsonyi ajándék volt. Maga a gyöngyékszer-készítést később kezdtem el, olyan 13-14 éves lehettem. Néptáncoltam, és a népviseletekhez piros gyöngyöt hordtunk, zavart, hogy nekem nincs olyan sok soros, mint a többi lánynak. Otthon panaszkodva erről, biztattak a szüleim, hogy hát én is képes vagyok rá, meg tudod csinálni, fogj neki. Így született meg az első 8 soros kalárisom.

Említetted, hogy hobbiként foglalkozol gyöngyékszerek készítésével. Mit jelent számodra ez a hobbi, és hogyan kapcsol ki téged?

Számomra ez már nem csak egyszerű hobbi, hanem egy “szerelem”; itt érzem igazán jól magam, és kiélhetem a kreativitásomat, adhatom a valódi énemet. Annyira kikapcsol már, hogy még az időérzékemet is elveszítem közben, olyannyira, hogy például enni is elfelejtek. Mindenkinek azt kívánom, hogy legyen egy ilyen foglalkozása, amivel el tud vonulni a mindennapi mókuskerékből.

Mi inspirálja az ékszereid tervezését? Vannak olyan motívumok, formák vagy színek, amelyek különösen közel állnak hozzád?

Az ékszertervezés általában hosszabb folyamat, mint maga az elkészítése, és sokszor van olyan, hogy lehet, félig már megvan az ékszer, amikor jön egy új ötlet. Általában az inspirációt egy jó outfit adja, egy nagyon szép ruha, vagy vannak esetek, amikor a természet, vagy csak reggel úgy kelek fel, hogy álmomban jött egy ötlet. A legközelebb álló motívumok, amik legtöbbször megjelennek az ékszereimben, azok a geometrikus formák, például háromszög, vonalak, és a népi motívumok, például tulipán. Színek közül a piros és a fekete áll hozzám közel; modern, de mégis tradicionális.

Mesélnél a kurzusról, amin részt vettél? Mi mindent tanultál ott, és hogyan segített ez fejlődni?

A kurzus, amin részt vettem, az Artera Alapítvány által indított gyöngyékszer-készítő tanfolyam volt. Többnyire népi, magyar és román minták alapján fűzött ékszerekről, kiegészítőkről tanultunk. Nagyon szerettem, mivel olyan emberek között voltam, akiknek ugyancsak az a szenvedélyük, mint nekem. Megtanultam pontosabban tervezni, sok érdekességet tanultam különböző ékszerekről, kiegészítőkről, új technikákat, amiket most is szívesen használok. Remek volt fejlődni ott, mivel már úgy mentem oda, hogy autodidakta módon már megtanultam évekkel azelőtt néhány technikát könyvekből, videókból, és kíváncsi voltam, mire is elég ez a tudásom. Pozitívan csalódtam magamban, hogy egyedül sok mindent megtanultam, és ez a kurzus egy “tükröt” is mutatott nekem, hogy bízzak jobban a tudásomban.

Hogyan néz ki egy alkotási folyamatod? Mennyi időt vesz igénybe egy-egy ékszer elkészítése?

Általában lapot és ceruzát ragadok, és a Pinterestet, könyveket böngészem, hogy inspirációt találjak. Amikor megtetszik egy minta, kiválasztom rá a motívumokat, amelyek díszíteni fogják, és ezután jön talán az egyik legnehezebb folyamat: a színválasztás. Ez sok időt vesz igénybe, amíg megtalálom a legmegfelelőbb színkombinációkat. Sajnos van, amikor ez a munkafolyamat közben változik. Amikor minden készen áll, jön a legmunkásabb rész: válogatni az egyforma szemeket és követni a mintát, hogy végül egy csodaékszer legyen a kezemben. Az ékszerek elkészítése elég sok időt igényel; népi gyöngygallér esetén több óra is lehet, míg egy elkészül, persze ez függ a mintától és a mérettől is. Modern ékszereknél, a technika miatt gyorsan telik az idő, mert például egy ideje peyote technikával dolgozok, ami azt jelenti, hogy minden szemet külön kell felfűzzek a mintához. De minden időt megér, mert a legjobb érzés ezeket a kezemben tartani és hordani.

Szerinted mi különbözteti meg a kézzel készített gyöngyékszereket az üzletekben kaphatóktól? Miért tartod különlegesnek a saját alkotásaidat?

Egyedi dizájnjuk és a készítőik által belefektetett idő és szeretet különbözteti meg őket az üzletekben kapható tömeggyártott daraboktól. Amikor valaki kézzel készít ékszert, minden egyes gyöngyöt gondosan választ ki és helyez el, ami egyedi jellegzetességet kölcsönöz az alkotásnak. Az én alkotásaim is éppen ezért különlegesek, mert tükrözik a saját stílusomat, kreativitásomat, és ha valakinek készítem el az ékszert, igyekszem az ő stílusát is belevinni, és egyedivé tenni. Az ékszerek is tükröznek minket és a stílusunkat, meg kell mutatnunk mindenkinek.

Van olyan kedvenc darabod, amit valaha készítettél? Miért különleges számodra az a darab?

Minden darab, amit eddig készítettem, a kedvencem, de ha egyet ki kellene emelnem közülük, az egy gyöngy top/melltartó lenne. Ez saját tervezésű, és egy hirtelen gondolatból indult, miszerint a gyöngyöt nem csak ékszerek, hanem kiegészítők készítésére is lehet használni. Rengeteg időt és energiát tettem bele, de szerintem megérte, és még mindig lenne rajta, amit fejleszteni, de az már a jövő zenéje. Ez a darab különleges számomra, mert eddigi talán legnagyobb elismerést kaptam rá egy budapesti divattervezőtől, és ennél nagyobb ajándék talán nem is kell. Persze sok elismerő szót kaptam másoktól is, akik különlegesnek tartották, mivel még ilyet nem láttak. Büszke vagyok rá, mert mertem nekiállni, igaz, az elején a családom unszolására, de megérte.

Milyen visszajelzéseket kapsz általában a vásárlóidtól, látogatóktól a piacokon és falunapokon?

Eddigi tapasztalataim alapján csak jó visszajelzéseket kaptam, és úgy látom, nyitottak az emberek az egyediségre. Nagy elcsodálkozással nézik az ékszereket, és sokszor mondják, hogy ilyen fiatalon hogyhogy ezzel foglalkozom, és nem például a virtuális világgal. Kissé „retro” a kézművesség, de látják benne a kreativitást, érdekesek a színválasztások, és innen is látszik, hogy fiatal vagyok, mert merek élénk színekkel is dolgozni. Szerintem mindenkinek, ahogy nekem is, felemelő érzés, ha elismerik a munkánkat, és még jobb érzés, ha valaki visszatérő vendég, mert az azt jelenti, hogy nagyon elégedett.

Mit gondolsz, miért fontos a kézművesség és a helyi piacok támogatása a mai világban?

A kézművesség és a helyi piacok támogatása számos okból fontos a mai világban. Először is, a kézműves termékek egyediek, és gyakran minőségi anyagokból készülnek, ami különbséget jelent a tömeggyártott termékekhez képest. A vásárlók személyes kapcsolatot alakíthatnak ki a készítőkkel, ami hozzáadott értéket és egyéni történetet hoz a termékekhez. A helyi piacok támogatása segít megőrizni a helyi kultúrát és hagyományokat, és remek érzés helyi gazdákat és kézműveseket támogatni, akiknek az általuk készített termékek a legnagyobb értékeik, így értékelve is érezhetik magukat.

Tervezel-e új technikákat vagy anyagokat kipróbálni? Milyen terveid vannak a jövőre nézve ezzel a hobbival kapcsolatban?

Igen, rengeteg tervem van, amivel bővíthetném a tudásomat minták és anyagok terén is. Szeretnék minél több olyan vásáron részt venni, ami nem csak helyi, hanem akár magasabb szintű, például néptáncgálákon.Szeretnék új technikákat elsajátítani, akár formagyöngyökkel is, vagy például a gyöngyhímzést. Szeretnék többször olyan emberek közé menni vagy workshopokon részt venni, ahol, illetve akiktől még több újdonságot tudok megtanulni, és beszélgetni arról, amit nagyon szeretek készíteni. Szeretnék egy brandet kialakítani az ékszereimből, és helyet foglalni az online platformokon is. Szeretnék új kézműves technikákat is megtanulni, amelyeket kombinálhatok az ékszerekkel, és így még különlegesebbé tehetem azokat.

Hogyan látod magad a jövőben? Esetleg elképzelhetőnek tartod, hogy egyszer főállásban is ezzel foglalkozz?

A jövőben is remélem, hogy fejleszthetem magam a gyöngyékszer világában, és ezt a tudást tovább is tudom majd adni, valamint még jobban megmutatni a világnak, hogy jobb a kézműves és egyedi termékek, mint a tömeggyártottak. Hiszek abban, hogy egy hobbi hivatássá válhat, és ha nem is épp főállásban, de mellékállásban el tudnám képzelni. Azért nem feltétlenül főállásban, mert akkor nem biztos, hogy annyira szabadon alkothatnék, mint most.

Mit tanácsolnál azoknak, akik most kezdenének bele a gyöngyékszer-készítésbe?

Az első és legfontosabb tanácsom nem csak azoknak szól, akik gyöngyékszer-készítésbe kezdenek, hanem bármi újdonságba: merjenek nekifogni, ne féljenek tőle. Igen, tudom, anyagiakba kerül, és lehet, hogy nem az első technika lesz számukra tökéletes, de attól folytassák tovább, keresgéljenek és csinálják. Manapság már könnyebb tanulni akár gyöngyékszer-készítést, akár más kézműves technikát, például horgolást, mivel az internet tele van mintákkal vagy olyan emberekkel, akik erről készítenek videókat. Gyöngyékszer-készítéssel kapcsolatban, ha valaki még nem biztos benne, hogy ez lesz az ő hobbijuk, akkor először csak kicsiben kezdjék, kevés gyönggyel, hogy ha esetleg mégsem köti le őket annyira, ne sajnálják a belefektetett pénzt és időt.

.

Barabás-Vincze Orsolya nemcsak a gyöngyékszer-készítés mestere, hanem a hagyomány és a modern stílus összekapcsolásának elhivatott képviselője. Balavásár község szentdemeteri lakosaként az ékszerkészítést igazi szerelemmé formálta, amelyben kibontakoztathatja kreativitását és elkötelezettségét. Munkáit a gondosan megválogatott színek és motívumok teszik egyedivé, amelyeket magyar és román népi elemek, geometriai formák, valamint az élénk színek inspirálnak. A vásárlók mindig elismeréssel tekintenek rá, akik értékelik a kézműves munka egyediségét és minőségét.

Orsolya a jövőben szeretné tovább mélyíteni tudását, új technikákat és anyagokat kipróbálni, sőt saját márkát létrehozni, amelyen keresztül még több emberhez eljuttathatná alkotásait. Bár főállásban nem feltétlenül kíván ezzel foglalkozni, hiszen szeretné megőrizni az alkotás szabadságát, célja, hogy a gyöngyékszer-készítés akár mellékállásként is fontos része legyen az életének. Reméli, hogy ezzel hozzájárulhat a kézműves hagyományok megőrzéséhez, és példát mutathat a fiatalabb generációknak is.