A történelmi műemlékek védelme, a kulturális örökség megőrzése, valamint az UNESCO világörökségi listájára vezető lehetőségek álltak a középpontjában annak a szakmai kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet második alkalommal szervezett meg a Maros Megyei Kulturális Igazgatóság Szovátán. A „Vestigii ale timpului – Az idő nyomai” című találkozón Maros, Szeben és Fehér megye szakemberei, valamint kulturális és közigazgatási intézmények képviselői vettek részt.

A szovátai Crystal Hotel konferenciatermében megtartott szakmai találkozón történészek, műemlékvédelmi szakemberek, kulturális intézmények képviselői, az Országos Örökségvédelmi Intézet és a Műemlékvédelmi Rendőrség képviselői, valamint a helyi közigazgatás szakemberei találkoztak.

A rendezvény egyik sajátos apropóját az adta, hogy lezárult a Maros, Szeben és Fehér megyét érintő zonális műemlékvédelmi bizottság hároméves mandátuma. Adorján Klára, a Maros Megyei Kulturális Igazgatóság igazgatója elmondta: a találkozó lehetőséget adott arra is, hogy összegezzék az elmúlt három év tapasztalatait, számba vegyék a felmerült problémákat, és megfogalmazzák, min lehetne változtatni a műemlékek hatékonyabb védelme érdekében.

A szakmai beszélgetésen szó esett többek között a műemlékvédelem jelenlegi kihívásairól, a jogszabályi változtatások lehetőségéről, valamint arról, hogyan lehetne hatékonyabban megőrizni a történelmi épületeket és a hozzájuk kapcsolódó kulturális örökséget.

Maros megye különösen gazdag műemlékekben

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke szerint Maros megye kiemelkedő helyet foglal el Románia kulturális örökségében. Mint fogalmazott, a megyében található az országban az egyik legnagyobb számú kastély, udvarház és műemléképület.A megyei tanács elnöke három, világörökségi szempontból is jelentős helyszínt emelt ki: Segesvárt, Szászkézdet és a mikházi római kori régészeti lelőhelyet, a Limes parkot.Mikházán az elmúlt időszakban elkészült a régészeti park, amely már a látogatók előtt is megnyílt, miközben Segesváron és Szászkézden is zajlanak a történelmi értékek megőrzését célzó munkálatok.

Péter Ferenc szerint azonban nemcsak a világörökségi helyszínekre kell figyelmet fordítani, hanem minden olyan műemléképületre, amely a megye kulturális örökségének része. Példaként a marosvásárhelyi Kultúrpalotát és a Természettudományi Múzeumot említette, amelyek az elmúlt években megújultak, idén pedig a régi városháza külső felújítása is elkezdődött.

Jelentős forrásokra van szükség

A műemléképületek felújítása ugyanakkor komoly anyagi erőforrásokat igényel. A megyei önkormányzat ezért a saját költségvetési forrásai mellett európai uniós és kormányzati támogatások lehívására is törekszik.

A Kultúrpalota és a Természettudományi Múzeum felújítása is európai uniós finanszírozás segítségével valósult meg. A megyei tanács elnöke szerint az önkormányzatoknak nemcsak a saját tulajdonukban lévő épületek megőrzésére kell figyelmet fordítaniuk, hanem abban is szerepet kell vállalniuk, hogy segítsék a műemlékek tulajdonosait a felújítási lehetőségek megtalálásában.

A szovátai kerekasztal egyik fontos üzenete az volt, hogy a kulturális örökség megőrzése nem kizárólag az intézmények feladata. A történelmi értékek hosszú távú fennmaradásához szükség van a szakmai szervezetek, a közigazgatás és a helyi közösségek együttműködésére is.

A szervezők szerint az ilyen szakmai találkozók hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a három megye tapasztalatai és jó gyakorlatai megoszthatók legyenek, és közösen keressenek megoldásokat a műemlékvédelem előtt álló kihívásokra. Az UNESCO világörökségi cím pedig olyan hosszú távú cél lehet, amelyhez a megfelelő szakmai előkészítés és az értékek következetes megőrzése jelenti az első lépést.

Fényképek: Bereczki Domokos