A nyár folyamán tapasztalt hosszan tartó kánikula és a csapadék hiánya jelentősen lecsökkentette a Duna vízhozamát. A folyó több szakaszán szokatlanul alacsony vízállást mérnek, ami egyre több ágazat számára okoz nehézséget.

A sekélyebb meder miatt a hajózás számos helyen korlátozásokkal működik. A nagy merülésű teherhajók csak kisebb rakománnyal közlekedhetnek, egyes kikötőkben pedig a forgalom is lelassult. A vízszint csökkenése a mezőgazdaság és a természetes élőhelyek számára is komoly kihívást jelent.

A rendkívüli helyzet az energiatermelést sem kíméli. Az atomerőművek működéséhez nagy mennyiségű hűtővízre van szükség, amelyet a Dunából nyernek. Amikor a folyó vízszintje túl alacsony, a vízkivétel egyre nehezebbé válik, miközben a felmelegedett folyóvíz kevésbé hatékonyan képes elvezetni a keletkező hőt. Ilyen körülmények között a blokkok teljesítményét biztonsági okokból csökkenteni kell, szükség esetén pedig ideiglenesen le is állíthatják őket.

A szakemberek szerint ez nem jelent nukleáris veszélyhelyzetet, hanem a biztonsági előírásoknak megfelelő megelőző intézkedés. Ugyanakkor a termelés visszafogása érezhető hatással lehet az elektromosenergia-rendszerre, hiszen a kieső kapacitást más erőművekből vagy importból kell pótolni.Romániában is jól látható a folyó rendkívüli apadása. A Duna több szakaszán homokpadok bukkantak elő, a partvonalak jelentősen visszahúzódtak, a Duna-deltában pedig több mellékág vízszintje is számottevően csökkent. Az alacsony vízállás nemcsak a hajózást nehezíti, hanem a halállományra és a vizes élőhelyek ökológiai egyensúlyára is kedvezőtlen hatással lehet.

Az előrejelzések szerint érdemi javulásra csak tartós és kiadós csapadék esetén lehet számítani. Addig a Duna vízszintje várhatóan továbbra is az átlagosnál alacsonyabb marad, ami egész Közép- és Délkelet-Európában érezteti hatását.

A Duna-deltában is jól látható a tartós aszály hatása.A visszahúzódó víz újabb homokpadokat és mederszakaszokat tett láthatóvá.